"Történt, hogy egy egyszerű asszony hátán gyermekével, eltévedt a jól ismert erdőben.
Ahogy tévelygett, a sűrűben , egyszerre egy barlang nyílt meg közvetlen előtte és megszólalt egy hang:
„Ez egyszeri alkalom arra, hogy örökre gazdag és boldog légy.”
Kérdezi az asszony a hangtól:” És mondd, mit kellene tennem mindezekért?”
„Csak lépj be és válogass a kincsekből kedvedre annyit, amennyit elbírsz”Besétált az asszony a barlangba, letette gyermekét és gyűjtötte a kincseket…Egyre nagyobb halmokat rakott drágakövekből, arany ékszerekből és lázasan számolgatta, vajon micsoda gazdagságot tud még összeszedni, amikor megszólalt a hang: „A legfontosabbról el ne feledkezz!”Ekkor vette észre hogy a barlang enyhén ívelt és nem látta először, mekkora is valójában. A hang figyelmeztetésén töprengve - a legfontosabbról el ne feledkezz - beljebb ment hát és még csodálatosabb még ragyogóbb dolgokra lelt. Letette azokat, amiket először gyűjtött, hogy helyükbe a drágább " fontosabb " dolgokat tehesse, amikor újra szólt a hang : „Nagyon igyekezz, mert már csak néhány pillanat és a barlang örökre bezárul! És a legfontosabbról el ne feledkezz!”
Még beljebb hatolt, a temérdek megpillantott egy emberfej nagyságú rubint.
„Óóóóóó” - mondta az asszony, bizonyára erre gondolt a hang és mindent eldobva felkapta a drágakövet, miközben a barlang szája egyre kisebb lett. Már rohant, amikor a hang újra megszólította :„Mindent elviszel, ami fontos? - Igen! - sikította a nő és kiugrott a barlangból. Diadalittasan nézte a csodálatos drágakövet, amikor megint rászólt a hang:- És a legfontosabb?Ekkor döbbent rá,hogy a gyermekét a barlangban felejtette. A földi " kincsek " iránti féktelen sóvárgás időnként elfeledteti velünk a legfontosabb létét. Soha ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, a gyermekről!| < Előző | Következő > |
|---|